Hali!
Valamikor reagan volt mar, de talan masnak is tetszik.
A vizsgazo nevet azert nem irom le, mert nem vagyok biztos a
helyesirasaban. (Tudjatok: megkovezes.)

> Az alábbi történet a Koppenhágai Egyetemen esett meg, egy fizika vizsgán:
> A kérdés így hangzott:
> "írja le, hogyan mérhető meg egy felhőkarcoló magassága egy
> barométer segítségével!"
> Az egyik hallgató válasza:
> "Fogsz egy hosszú zsinórt, rákötöd a barométer tetejére, majd a
> barométert lelógatod a földig.
> A zsinór hosszúságának és a barométer magasságának összege
> megegyezik a felhőkarcoló magasságával."
> Ez az eredeti magyarázat azonban a vizsgáztatót meglehetősen
> feldühítette, így a vizsga nem sikerült.
> A diák azonban nem hagyta magát, mivel szerinte a válasza abszolút
> helyes volt.
> Az egyetem vezetősége így kijelölt egy független bírát, aki
> megállapította, hogy bár a válasz helyes volt, ám semmiféle fizikai
> ismeretet nem tükrözött.
> A probléma megoldására behívatta magához a hallgatót, és hat percet
> adott neki arra, hogy szóban bebizonyítsa, a fizikai alapismeretek
> birtokában van.
> A diák öt percig szótlanul ült, a homlokát ráncolva gondolkodott.
> A vizsgabiztos figyelmeztette, hogy vészesen fogy az idő.
> A diák ekkor megszólalt, és megjegyezte, hogy annyiféle magyarázatot
> tud, hogy nem tudja kiválasztani, melyiket is adja elő.
> A biztos nógatására aztán belekezdett:
> "Nos, az első ötletem az, hogy megfogjuk a barométert, felmegyünka
> felhőkarcoló tetejére, és ledobjuk onnan.
> Mérjük a földet éréséig eltelt időt, majd a kérdéses magasságot
> kiszámítjuk a 'H = 0.5g x t négyzet' képlettel.
> Viszont ez a módszer nem túl szerencsés a barométer szempontjából.
> Vagy pedig abban az esetben, ha süt a nap, megmérhetjük a barométer
> magasságát, és az árnyékát.
> Ezután megmérjük a felhőkarcoló árnyékának hosszát, és aránypárok
> segítségével kiszámíthatjuk a magasságát is.
> De ha nagyon tudományosak akarunk lenni, akor egy rövid zsinórt
> kötve a barométerre, ingaként használhatjuk azt.
> A földön és a tetőn megmérve a gravitációs erőt, a
> 'T = 2 pi * négyzetgyök(1 / g)' képlettel kiszámíthatjuk a kért magasság
> értékét.
> Vagy, ha esetleg a felhőkarcoló rendelkezik tűzlétrával, akkor
> megmérhetjük, a barométer hosszánál hányszor magasabb, majd a
> barométert megmérve egyszerű szorzással megkapjuk a kívánt eredményt.
> De ha Ön az unalmas, bevett módszerre kíváncsi, akkor a barométert a
> légnyomás mérésére használva, a földön és a tetőn mérhető nyomás
> különbözetéből is megállapítható a felhőkarcoló magassága.
> Egy millibar légnyomás különbség egy láb magasságnak felel meg.
> Itt az egyetemen mindig arra buzdítanak bennünket, hogy próbáljunk
> eredeti módszereket kidolgozni, ezért kétségtelenül a legjobb
> módszer a felhőkarcoló magasságának megállapítására az,ha a hónunk
> alá csapjuk a barométert, bekopogunk a portáshoz, és azt mondjuk neki:
> "Ha megmondod, milyen magas ez az épület, neked adom ezt a szép új
> barométert'."

Ne kovezzetek meg Adam Petit!